Háromféle anyagcsere típust különböztethetünk meg; fehérje típus, szénhidrát típus és egyensúlyi típus annak megfelelően, hogy az adott személy genetikailag melyik anyagcsere irányba fejlődött az idegrendszere, vagy az égető rendszere szempontjából.
Táplálkozásunk optimális beállításával segíteni tudjuk a szervezetünket, hogy a genetikai fejlődése szempontjából egyik irányba „elbillent” állapotát kiegyensúlyozza.
– Autonóm idegrendszerünk központja az agyunk, amely jobb és bal agyféltekéből áll, amelyek különböző életfunkcióinkért felelnek.
– A fehérje/zsír, illetve szénhidrát típusú táplálékainkkal egyik, vagy másik agyféltekénk működését erősítjük. A feladat az, hogy mindkét oldal lehetőleg egyformán működjön, és ezzel egyik szervünk működtetése se szoruljon háttérbe, tehát azt az oldalt kell a táplálékkal erősíteni, amelyik genetikailag gyengébb.
Megkülönböztetünk szimpatikus-szénhidrát és paraszimpatikus-fehérje típust.
– Sejt szintű égető rendszerünk is kétféle lehet, mivel genetikailag a fehérje/zsír, illetve szénhidrátban gazdag táplálkozás az anyagcserét gyors vagy lassú égetésű energia termelésre állította be. Itt is az a feladat, hogy a gyengébb oldalt erősítsük és a szervezetünk energiatermelését kiegyensúlyozzuk.
– A szénhidrátok gyorsabban, a fehérjék és zsírok lassabban alakulnak át energiává.
Égető rendszer szempontjából is megkülönböztetünk gyors-fehérje és lassú-szénhidrát, valamint egyensúlyi típust is.
Mind az autonóm idegrendszer, mind pedig az égető rendszer különbözősége külső és belső tulajdonságainkban is megnyilvánul.
