Az intimitás az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet. Hiánya elsorvasztja, bősége pedig táplálja az emberi lelket. Az intimitásnak pedig az egyik legszebb kifejeződése az, amikor két ember megöleli egymást.
Ez a szép emberi gesztus azonban messze túlmutat önmagán, benne hatalmas spirituális titkok rejlenek. Mik is lehetnek az ölelés spirituális titkai?
Az ölelésnek van egy kis, és van egy nagy spirituális titka.
Az ölelés kis titka
Az ölelés kis titka az, hogy az ölelésnek számos jótékony egészségügyi és pszichológia hatása van, például fokozza a bizalmat, csökkenti a szorongást, félelemérzetet és a fájdalomérzetet, valamint enyhíti a stressz hatását.
Az ölelés jelenti a közelséget, a melegséget az emberi kapcsolatokban, tehát a szeretet egyik legbelsőségesebb kifejezője. Erősíti a kapcsolatokat, biztonságérzet ad, valamint elmélyíti az összetartozás érzését is. Az ölelés a kommunikációnak egy formája, kifejezhetünk vele azt, amit nem tudunk szavakba foglalni.
Az ölelés az együvé tartozás olyan intenzív érzését váltja ki bennünk, ami semmilyen más módon nem érhető el.
Az ölelés lecsendesíti a lelket, megnyugtat, és egy pár pillanatra el tudja feledtetni a körülöttünk lévő dolgokat, a problémáinkat.
Az ölelés, mint spirituális kapu
Az ölelésben az egész testünket átjárja egy áramló energia, mely egy finom, jóleső érzést okoz. Ez az energia a szeretet.
Az ölelésben, a szeretetnek ebben az áramlásában pedig megnyílik egy kapu, amelyen átsugárzik valami az eredeti életállapotunkból. Ez az ölelés nagy spirituális titka.
Az eredeti életállapotunk pedig nem más, mint a Tudatnak a formákkal való azonosulásoktól mentes állapota. Ez a tudatállapot pedig maga az Élet, az Egység állapota, egy a szeretet vibráló energiájával csordultig telt üres tér, amely mindent magában foglal.
Jelenlegi tudatállapotunkban, amely a formákkal azonosult, így az egységtől elkülönült Tudat állapota, a legtöbben már el is felejtettük, hogy mi az eredeti életállapotunk. Az emberek többsége ma már a formával való azonosulásunk eredményekét megjelenő egonak, az elkülönült kis énnek a tudatállapotát tekinti a valóságnak.
Öleléskor azonban oldódik a formákkal való azonosulásunk, megnyílunk a másik ember számára, befogadóvá válunk, így az ego eltűnik. A gondolkodásunk leáll, éberek vagyunk és csak a jelen pillanat létezik a számunkra.
Ekkor, ebben az éber pillanatban megnyíló kapun keresztül tapasztalunk meg valamit ebből a hatalmas univerzális szeretetáramból. Ekkor a Tudat önmaga tudatára ébredhet bennünk és feleszmélhet a formákkal való azonosulás bódulatából.
Ezért szerencsés, ha mindennapi életünk során minél gyakrabban használjuk ezt a kaput.
Részlet Frank M. Wanderer: Csendes forradalom. A Tudat evolúciója című könyvéből