fbpx

Milyen színű a sárgarépa?

Ez aztán a hülye kérdés, hiszen a nevében is benne van, hogy sárga. Ha azonban 500 éve tette volna fel ezt a kérdést valaki, a válaszadó nem emiatt nézett volna rá furán, hanem mert nem értette volna a “sárgarépa” szót. A répa ugyanis akkoriban lila volt. A ma ismert színű változat a 17. században kezdett elterjedni, és ha I. Vilmos orániai hercegnek más lett volna a családneve, lehet hogy még ma is lila répából készül a minden iskolai menzán méltán közutálatnak örvendő finomfőzelék.

A sárgarépa Perzsiából származik, a mai Afganisztán és Irán területén kezdték el termeszteni és fogyasztani. Eredetileg nem is a gyökerét, hanem a leveleit ették. Európába a mórok hozták be a 8. században, és gyorsan elterjedt az egész kontinensen. Ekkor a répa gyökerének színe többnyire lila vagy bíbor volt, néha fordultak elő mutáns, citromsárga és fehér példányok, amelyekből hiányzott a lila színt adó pigment, az antocián (ettől az anyagtól kapja például a színét a padlizsán is).

Hogy ki és miért nemesítette ki először a sárga sárgarépát, azt már homály fedi, annyi látszik biztosnak, hogy a mutáns, fehér répát (nem összekeverendő a fehérrépával, ami a petrezselyem gyökere) keresztezték vadon élő répafajtákkal a Németalföldön, mígnem felbukkant a zöldség ma ismert, narancssárga verziója. Ebben az antocián helyett bétakarotin adja a színt.

Mindez nagyjából egybeesett a németalföldi szabadságharccal, és a független Hollandia megszületésével. A spanyol uralom elleni lázadás vezéralakja I. Vilmos orániai herceg volt, az Oránia-Nassau nemesi ház tagja. Oránia, eredetiben Oranje azt jelenti, narancssárga. A névben és a családi címerben is szereplő szín máig Hollandia nemzeti színe, bár a zászlajukban már nem szerepel, de hagyományosan narancssárgában játszik például a holland fociválogatott, aminek a beceneve – meglepetés! – Oranje. A 17. században a szín jelentősége ennél sokkal nagyobb volt, a függetlenséget és a szabadságot jelképezte a hollandok számára, ezért a sárga sárgarépa is hamar nagyon népszerű lett. Mellékesen ez a verzió édesebb és húsosabb volt, mint a régi lila, amit gyorsan ki is szorított a piacról. Ma már Kína a világ legnagyobb répatermelője, évi 16 millió tonnával, és hipszterkörökben reneszánszát éli az újra felfedezett lila sárgarépa is.

Egyébként ha már így előkerült a narancs, egy bónusz infó:

Vajon a gyümölcs kapta a nevét a színről, vagy a szín a gyümölcsről?

A nyelvészek szerint a gyümölcs neve volt előbb, a legkorábbi feljegyzések szerint az 1300-as években kezdték el Európában az arab naranj, és a perzsa narang kifejezésekből átvett verziókat használni rá. A narancssárga színről viszont az 1500-as évek elejéről származik az első említés, addig ezt a színt sárgavörösnek (az óangolban például geoluread -> yellowred) nevezték az európai nyelvek.

Forrás: https://index.hu

Share This