fbpx

Horisan Metabolic Typing® – genetikai anyagcsere típusú táplálkozási program

 

Fehérje-zsír-szénhidrát arányok

Szénhidrátok

A növényi eredetű ételeink többnyire szénhidrátban gazdag tápanyagok.

„Rossz” szénhidrátok

Az egyszerű vagy gyorsan felszívódó szénhidrátok a „rossz“ szénhidrátok, amelyek fogyasztását kerülni kell, mert a szervezet számára semmilyen hasznos tápanyagot nem tartalmaznak, glikémiás indexük magas, mivel elfogyasztásuk gyorsan megemeli a vércukorszintet, amire nagy lesz az inzulinválasz. Ez pedig növeli a zsírrá alakulás kockázatát.

Ide tartoznak a cukrok, cukros üdítőitalok, péksütemények, lisztes és cukros készítmények.

„Jó” szénhidrátok

Az összetett, vagy lassan felszívódó szénhidrátok nagyon sok hasznos tápanyagot tartalmaznak: vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat.

Ezeknek a termékeknek a glikémiás indexük is alacsony, ami azt jelenti, hogy nem emelik meg gyorsan a vércukorszintet és hosszan tartanak jóllakott állapotban.

Ilyenek például a rizs, teljes kiőrlésű kenyér, zabpehely, puffasztott rizs – búza, zöldségek, gyümölcsök.

Fehérjék

Az emberi szervezet 14-16%-a fehérje, amelyek 

  • az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj és a bőr szöveti elemei, 
  • a hormonok és az enzimek alkotórészei, 
  • szerepük van az immunrendszer felépítésében, valamint 
  • a különböző transzport folyamatokban, és 
  • biztosítják a folyadék- és sav-bázis egyensúlyt, valamint 
  • fenntartják az érrendszer rugalmasságát. 

A fehérjék a szervezet lassú energia forrásai is egyben.

A fehérjéket úgynevezett aminosavak alkotják, ezekből az emberi szervezetben húszféle fordul elő,

  • közülük tízet a szervezet maga képes előállítani, ezek a nem teljes értékű aminosavak, amelyek növényi eredetű fehérjék és főleg a gabonákban, hüvelyesekben, olajos magvakban és diófélékben találhatóak meg.
  • A másik tízet viszont a táplálkozással kell bevinni, ezeket hívjuk esszenciális aminosavaknak, vagy más néven teljes értékű fehérjéknek, amik állati eredetűek és a húsok, halak, belsőségek, tej és tejtermékek tartalmazzák.

Az állati eredetű élelmiszereink fehérjék és zsírok, de egyes növényi táplálékaink is sok fehérjét tartalmaznak, mint például a hüvelyesek, bizonyos gabonafélék –  köles, hajdina, cirok, quinoa, egyes zöldségfélék – spenót, brokkoli, spárga.

Zsírok

A zsírok, a szénhidrátok mellett az emberi test másik fő energiaforrásai, valamint  az alábbi rendkívül fontos szerepeket töltenek be:

  • szükségesek az idegrendszer működéséhez,
  • a bőr alatti zsírszövet révén hőszigetelő hatásuk van,
  • biztosítják a megfelelő hormonális működést,
  • fontosak a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásához is.

„Rossz” zsírok

Telített zsírok jelentős szerepet játszanak a has tájékon kialakuló úszógumik, valamint a zsigeri  zsírok kialakulásában. Az elhízás már önmagában számos szív-érrendszeri betegség okozója, amihez más szövődmények is járulhatnak.

Megtalálható a sajtokban, a tejfölben, a süteményekben, a kekszekben, a pitékben, az állati zsírokban; a kolbászban, a szalonnában, a zsíros húsokban, a sertészsírban és a vajban.

Jó fajta “rossz” zsírok

Az anyatej elengedhetetlenül szükséges alapélelmiszer minden csecsemő számára.

A kókuszzsír pedig támogatja az immunrendszert és a bélflórákat, élénkíti az anyagcserét, segíti a túlsúly leépítését, növeli a teljesítőképességet, hő hatásra nem változik a szerkezete.

„Jó” zsírok

A telítetlen zsírok egészségre gyakorolt hatásuk például abban nyilvánul meg, hogy közvetlenül gátolják az érelmeszesedéshez vezető lerakódások kialakulását, csökkentik a “rossz” (LDL) koleszterin mennyiségét vérben.

Az alábbi élelmiszerek tartalmaznak telítetlen zsírokat: a növényi olajok (beleértve az olíva-, és a szezámmag olajat is), az olajos halak (mint amilyen a lazac, a szardínia és a makréla), minden dióféle, az olajos magvak, az avokádó, a szója és a lenmag.

Rosszfajta „jó zsírok”

A „jó zsírok” hő, fény és oxigén hatására a szervezet számára veszélyes transzzsír képzésére hajlamosak. Jelentősen növelik a szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, agyvérzés) kockázatát, jelentősen emelik a rossz koleszterin (LDL), illetve csökkentik a jó koleszterin (HDL) szintjét a vérben, továbbá gyulladáskeltő és érfal károsító hatásuk felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását.

Az alábbi élelmiszerek tartalmaznak transzzsírokat: tejmassza, étbevonó massza, illetve ebből készült termékek, például szaloncukor, krémmel töltött kekszek, gofri, nápolyi, teasütemény jellegű édességek, linzerek, stb., bizonyos típusú margarinok, leves porok, por alakú mártások, szószok, kávéfehérítők, vajas pattogatott kukorica.

A zsírok közé sorolhatók bizonyos növényi táplálékaink is, mint például az avokádó és az olajos magvak.

 

Share This