Nem könnyű feladat, amikor sajnos mi sem mindig teszünk meg mindent a saját egészségünk védelmében. De tegyük fel, hogy mégis még 50-60 évesen is rendszeresen járunk edzeni, kocogni, biciklizni, próbálunk egészségesen táplálkozni, vitaminokkal, táplálékkiegészítőkkel erősítjük immunrendszerünket, intim tornázunk a női szerveink frissen tartásáért és eljárunk a kötelező rákszűrésekre.
- És a férfiakkal mi a helyzet?
- Rá tudjuk-e beszélni ugyanezekre őket is?
- Van-e lehetőségük kicsit pocakosan edzésre járni? Van-e számunkra megfelelő edzésprogram, vagy a fiatalokkal kell gyúrniuk? HÁÁÁT!
- El tudjuk-e küldeni őket prosztata szűrésre, vagy vastagbél szűrésre? vagy egyáltalán orvoshoz?
- Ha baj van, akkor persze egy férfi a viccekben is úgy szerepel, hogy már a nátha is halálos betegség számára…….., de hol kezdődik a baj?
Igen!! Ezekben kell segíteni őket és támogatni az erősebb nemet, hogy megéri megelőzni a bajokat és minőségi időskort megélni!
Sajnos nem sok olyan edzőterem van, ahova az 50-60-70-es férfi korosztály lazán besétálhat edzeni. De ezzel ugyanebben a korosztályban a nők is híján vannak. A Málnáriumnak egyelőre nincs még férfi szakosztálya, de talán majd egyszer……… Mit szólnátok hozzá, ha megszerveznénk egy Málnárium férfi edzést még ebben a hónapban és megmutathatnátok nekik, hogy hova jártok és milyen hatékony az edzésprogramunk?!
Találtam egy ide való cikket is a mozgással kapcsolatban éppen a prosztata problémák megelőzésére, de talán nem csak a férfiaknak, hanem a nőknek is hatásos az ajánlás:
„Ágynyugalom helyett a testgyakorlást ajánlja a rákos betegeknek egy ausztrál egyetem kutatása.
A testedzés hatására az izmok úgynevezett miokineket (a fehérjék egy fajtája) választanak ki a véráramba. Az ausztrál Edith Cowan Egyetem (ECU) tudósai kimutatták, hogy a miokinek gátolhatják a tumor növekedését, sőt segíthetik a rákos sejtek elleni harcot is.
Klinikai vizsgálatuk során elhízott prosztatarákos betegek végeztek 12 héten át rendszeres testmozgást. A program előtt és után is vért vettek tőlük. A vérmintákat közvetlenül élő prosztatarákos sejtekre helyezték.
A kutatást felügyelő Robert Newton professzor szerint az eredmények segítenek magyarázatot adni arra, miért fejlődik a rák lassabban a testmozgást végző páciensek szervezetében. „A betegek rákellenes miokinjeinek koncentrációja nőtt a három hónap alatt. Amikor a program előtt és utána levett vérmintákat az élő daganatsejtekre helyeztük, azt láttuk, hogy az edzések utáni minta jelentősen gátolta a daganatsejtek növekedését” – idézte az egyetem közleménye e professzort, aki szerint „ez nagyon lényeges, mert arra utal, hogy a rendszeres testedzés a szervezetben rákellenes környezetet teremt”.
A Medicine and Science in Sports and Exercise című szaklapban ismertetett kutatás vezetője, Jin-Soo Kim azt mondta, hogy ugyan a miokinek küldhetnek a rákos sejteknek olyan szignált, hogy lassabban növekedjenek – vagy teljesen álljanak le –, de maguk nem képesek elpusztítani őket. A miokinek azonban a véráramban lévő immunsejteknek jelezhetik, hogy aktívan harcoljanak a rák ellen.
Newton szerint a testedzés emellett kiegészíti a prosztatarák elleni más kezeléseket, köztük az úgynevezett androgén deprivációs terápiát (ADT), amely hatásos és gyakran alkalmazzák, ám az izomtömeg jelentős csökkenéséhez és a zsírszövet növekedéséhez vezet.
A kutatás minden résztvevője ADT-t kapott és elhízott volt, az edzésprogram alatt csökkent a zsírtömegük, az izomtömegüket megtartották. Newton szerint a mechanizmus nemcsak a prosztatarák, hanem minden rákfajta esetében létezik.
Az ECU folytatja a kutatást, lesz olyan vizsgálatuk, amelyben előrehaladott prosztatarákos betegekkel végeztetnek hat hónapos edzésprogramot.”