Milyen nemzeti ünnepünk augusztus 20?

• Az Új kenyér ünnepe?
• Alkotmányunk ünnepe?
• Az államalapításunk ünnepe?
• Szent István ünnepe?

Hogyan alakult ez az ünnep az évszázadok során és miért éppen augusztus 20-án tartjuk? Nézzük a történteket időrendi sorrendben.

• Uralkodása alatt István királyunk augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tekintette a legnagyobb ünnepnek. Minden évben ezen a napon tartott törvénylátó napokat, vagyis törvénykezést Fehérváron, ahova összehívta a királyi tanácsot.
• augusztus 14-én István király közel 70 évesen a halálos ágyán a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napon fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának.
• Másnap augusztus 15-énNagyboldogasszony napján a király meghalt.
• A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan aggódott, hogy a király holttestét megszentségtelenítik, ezért kiemelte a testet a Nagyboldogasszony-bazilika közepén álló márványszarkofágból és a templom alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, – mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, – és a bazilika kincstárába vitték. A Szent-Jobb évszázadokon át zarándok hely volt.
• augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emelte oltára I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.
• 1092-ben a Szent László vezette szabolcsi zsinat rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-ának ünneplését. Ettől kezdve László király jóvoltából az István király kultusz egyházi színezetet is kapott. A középkor folyamán pedig az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, de a kultusz a török hódoltság 150 éve alatt elveszítette az Árpád-ház idején fontos dinasztikus erejét.
• A török hódoltság idején a Szent-Jobb ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen
• 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül.
• 1683-ban Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét, majd
• 1686-ban Buda törököktől való visszafoglalásaalkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról, Magyarország első szent királyáról.
• Az ünnep dátuma az egyetemes egyházban augusztus 16., István király halálának napját követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével.
• 1771-ben  Benedek pápa rendelkezése nyomán – sok más nappal együtt – Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból.
• 1771-ben Mária Terézia– a magyar arisztokrácia felé nyújtott gesztusként – szinte azonnal nemzeti ünnepnek minősítette augusztus 20-át,  és Raguzából Bécsbe hozatta a Szent Jobbot, melyet Győrön és Pannonhalmán keresztül vittek Budára, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének őrizetére bízta. A közszemlére állított ereklye kifejezte a Habsburgok legitimitását magyar uralkodókként és elősegítette a magyar nemesség integrációját a Habsburg Birodalomba.
• 1818-ban tartották az első Ünnepi körmenetet, melyet 1945-ig a budai várban rendeztek.
• Az 1849-as forradalomévében a Batthyány-kormány tagjai is részt vettek a körmeneten a nemzeti politikai kultúra kialakításának jegyében.
• A szabadságharc leverése utániBach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését.
• 1891-ben aztán Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.
• 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval. Ezekben az években már százezres tömeg érkezett a fővárosba a nemzeti ünnepen rendezett körmenetre, és az azt követő „Szent István-napi vásár”-ra.
• A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki. Lehetőséget adott a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarságnak a Szent István-i Magyarország visszaállítására való emlékezésre. Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával.
• 1927–től minden évben tűzijátékkal bővült az ünneplés. Augusztus 20. ebben az időszakban vált a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé, melyet már nemcsak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepeltek, hanem a más országokba kivándorolt magyarok is.
• 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulóján a székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet.
• A második világháború alatt a tűzijáték megrendezése szünetelt.
• 1947-ben mintegy félmillió résztvevővel és Midszenty József bíboros vezetésével tartották meg a Szent Jobb-körmenetet a pesti bazilikától a Hősök teréig.
• 1949-ben a Rákosi rendszer a körmenetet betiltotta. Megszüntették az ünnep egyházi és nemzeti jellegét, de nem törölték el munkaszüneti nap jellegét (mint március 15-ét), hanem a tartalmát változtatták meg. Először az évtizedek óta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepéneknevezték, a „dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve.
• 1950-ben erre a napra időzítették az új, szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését, az új – szocialista – államalapítást, ezért az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévényilvánította augusztus 20-át.
• 1954-ben a tűzijáték átkerült augusztus 20-ról április 4-re, a helyszínt is áttették a Gellért-szobortól a Citadellára.
• Az 1956-os forradalom után mindenféle pirotechnikai eszköz használatát betiltották, még az április 4-i tűzijátékot is. megszüntették. Ebben az időszakban kezdődött a művészek és más kiválóságok ünnepi kitüntetésének szokása, ami azóta is fennmaradt.
• A Kádár-korszakalatt erősödött az ünneplés szórakoztató jellege. Ekkor tartottak először vízi és légi parádét a hadsereg, a légierő és a MAHART részvételével.
• 1966-tól újraindult a tűzijáték, és ettől az évtől kezdve rendezik meg a debreceni virágkarnevált is.
• Az 1980-as évektől tartják a mesterségek ünnepét a budai várban.
• 1989-től vált újra lehetővé a Szent-Jobb körmenet megtartása a Szent István-bazilikánál.
• 1991-ben a rendszerváltás után az első szabadon választott Országgyűlés törvénybe iktatta és a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.