Mára szinte népbetegséggé nőtte ki magát az ételallergia. Sajnálatos, amikor erről lealacsonyítóan nyilatkoznak emberek – csak úgy, mint a depresszióról, és pánikbetegségről -, de gyakran megtörténik. Pocskondiázzák még a szülőket is, akik “elhiszik” a gyerek hisztijét a laktóz vagy glutén allergiáról. Legutóbb azt olvastam ‘az életre allergiás’ aki ilyesmit ‘talál ki magának’. Ebből is látható mennyire nem érti az átlag, hogy ez komoly betegség, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Sőt, beszélni kell róla!
A nagyszülők, dédszülők még hírből sem ismerték az ételallergiát. Mi volt más akkoriban és mi változott, ami ennyire érzékennyé tette az embereket az elfogyasztott ételekkel kapcsolatban?
Talán más volt a liszt minősége, vagy a tehenek legeltek másfajta füvet, és tejeltek egészségesebbet?
A butternutrition.com cikke arra keresi a választ, hogy elődeink életmódja miben különbözött a maitól.
1. Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak
Az 1900-as évek elején őstermelőktől, kis gazdaságoktól kerültek piacra az ételek. Az élelmiszer tartósítószerek nem voltak még széles körben elterjedve, az ételek természetes frissességüket őrizték. Amelyik megromlott, azt egyszerűen kidobták.
Ez azonban ritkán fordult elő, mivel a megvásárolt termékeket hamar megfőzték, feldolgozták. Nem volt felhalmozás. A nagyüzemileg előállított, adalékanyagokkal teletömött élelmiszerek hiánya miatt táplálkozásuk tápanyagban gazdag volt. Ez tette lehetővé számukra, hogy annyi tápanyaghoz jussanak, amennyi a frissen termett zöldségekben gyümölcsökben és a frissen vágott állatok húsában létezik. A csecsemők nem tápszereket, hanem anyatejet kaptak, ami minden időben, megfelelő hőfokon állt rendelkezésükre.
2. Nem diétáztak, és nem játszottak könnyelműen a testükkel és az anyagcseréjükkel
Szezonálisan termő gyümölcsöket, zöldségeket fogyasztottak. Nem számolták a kalóriát, hisz úgy is ledolgozták, felégették azt a mennyiséget napközben. Nem fogyókúráztak betegesen, nem akartak folyamatosan lesoványodni. Köszönhető volt ez annak is, hogy nem volt médium amin keresztül folyamatosan azt sugallták volna nekik, hogy nem néznek ki elég jól. Megdöbbentő fotósorozat, hogy megnyugodj, így vagy tökéletes! – című 10 részes sorozatom az ártalmas reklámokból mutat be bőséges példát! Az élelmiszeripar még gyerekcipőben járt, ezáltal kénytelenek voltak ételadalékoktól mentes ennivalókat fogyasztani. Egészséges volt az anyagcseréjük, mivel a szervezetük igényei és vágyai szerint étkeztek. (Statisztikák szerint, Magyarországon 30.000 evészavarral küszködő ember él. Ide sorolhatjuk alaphangon az anorexiát, bulimiát, a falásrohamokkal küzdőket, és akik testzsír fóbiások. )
3. Az ételt otthon főzték meg hagyományos elkészítési módszereket használva
Feldolgozott étel vásárlására nem volt lehetőség, és étteremben enni ritka luxus volt.
Nagyszüleink szerencséjére ezek a szokások valóban kedvező hatással voltak az egészségükre.
4. Nem ettek génmódosított ételeket, élelmiszer-adalékanyagokat, stabilizátorokat és sűrítő anyagokat
Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és hormonokkal, melyek segítenek megőrizni az eltarthatóságukat a fogyasztók egészségének kárára. A mára jellemző nagyüzemi élelmiszer-előállítás az összes mesterséges összetevőivel még csak csírázott a korai 1900-as években.
5. Elfogyasztották az egész állatot, ebbe beletartoztak az ásványi anyagokban gazdag csont erőlevesek és a belsőségek is
Az állati csontokat megtartották vagy vásárolták, hogy erőleveseket és csontleveseket készítsenek belőlük, melyek mindig különleges helyet foglaltak el az asztalnál. Ezeket az ételeket nagyra értékelték gyógyító tulajdonságaik miatt, és soha nem ment veszendőbe.
6. Nem mentek orvoshoz, amikor úgy érezték, hogy betegek vagy azért, hogy vényköteles gyógyszereket kapjanak. Az orvosi látogatások a baleseti sérülteket vagy az életveszélyes betegségben szenvedőket mentették meg
Amikor lázasak lettek, megvárták, hogy elmúljon. Amikor rosszul érezték magukat, leveseket, erőlevest ettek, és sokat pihentek. Nem volt orvos vagy nővér gyors hívójuk, de sokkal jobban bíztak a test természetes gyógyulási folyamatában, mint mi manapság. Az ételük volt az orvosság, függetlenül attól, hogy ezt felismerték vagy sem.
7. Sok időt töltöttek a szabadban
Nagyszüleinknek nem volt választásuk, hogy bent maradnak a lakásban és játszanak a telefonjukkal vagy a számítógépen, vagy kint játszanak erdőn-mezőn. Gyerekként szabadtéri játékaik voltak, hintáztak, bújócskáztak, fogócskáztak a réten, vagy a kertben, biciklivel jártak vagy gyalog, néha lovaskocsin. Felnőttként pedig szinte egész nap fizikai munkát végeztek, nem volt szükségük konditermekre sem.
Hogyan hatnak ezek a dolgok az ételallergiára?
A táplálkozás befolyásolja testünk összes sejtjét. Egészségünk a táplálkozásunktól, étrendünktől függ. Ismered a mondást? “A halál a belekben lakozik” – a szennyezett emésztőrendszer a betegségek igazi forrása. Egész immunrendszerünk azt tükrözi, ami a beleinkben rejtőzik. Ha a táplálkozás nem megfelelő, akkor minden sejt, minden szövet és szerv integritása sérülést fog szenvedni, így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy bizonyos élelmiszerekre érzékenységet, allergiát váltanak ki.
Több mint fontos, hogy ne kínozzuk magunkat cukorral, zsírral és túl sok fehérjével!
Fogyasszunk viszont rostban gazdag ételeket, bőségesen igyunk vizet és mozogjunk rendszeresen.
Forrás: Cafeblog