fbpx

Az ókori görög divatot szerencsére nagyon egyszerű nyomon követni, hiszen rengeteg fantasztikus élethű szobor és egyéb műalkotás maradt ránk abból az időből.

Az ókori görög ruházat szabás és bonyolultabb varrás nélkül készült, pusztán hajtással és tűzéssel érték el a változatosan redőzött formákat.

Ez a ruházat praktikus és esztétikus is volt egyben, mégis ezeknek az egyszerű téglalap alakú textileknek a redőzését olyan művészi szintre emelték, mint korábban soha senki.

Alapvetően a férfiak és a nők viseletei nem sokban különböztek egymástól, így egy kis túlzással élve, nyugodtan hordhatták volna akár egymás ruháit is.

Nézzük csak milyen darabokból állt a görög ruhatár!

  •  Khitón

Ez lett a ruhatár alapdarabja. A meleg éghajlat miatt igen kényelmes viselet lehetett ez az általában fehér, vékony lenből készített öltözék. Két téglalapot derékban összevarrtak, majd a felső részt a vállakon fibulákkal, derékban egy vagy két övvel rögzítették. Az övnél képezett visszahajtott redő, a kolposz, zsebként funkcionált. Ha az időjárás zordabbra fordult, több khitónt vettek fel, rövidebbet és hosszabbat is.

  • Diplodion

A diplodionnak nevezett viselet annyiban különbözött a khitóntól, hogy az anyagot vállban is visszahajtották, összetűzésüket szintén fibulákkal oldották meg.

Ha itt-ott kilátszódott olyan testrész, melyet manapság illik eltakarni, az nem erotikus öltözködésre utalt, hanem arra, hogy ebben az időben a mezítelenség mindennapos és természetes dolognak számított.

  • Himation

Hűvösebb időben himationt hordtak, amelyet magukon körbecsavartak, a vállon átvetett anyag végét karjukon tartották, a nők a fejükre is húzták csuklyaként. Amikor egy nő himationt viselt, illett a kezét benne elrejtenie.

  • Khlamüsz

Nemtől független viselet volt a khlamüsz, melyet utazáskor köpenyként terítettek a vállukra, elöl összekapcsolták.

  • Exomisz

Az exomisz (exomis) egy rövid, általában a fél vállat szabadon hagyó, derékban rögzített viselet volt, melyet elsősorban munkához vettek fel. Ezt a ruhadarabot viselték a fiatal fiúk és a katonák is.

A kezdeti időkben a szöveteket nem festették. Később – a Kr.e. IV. századból ránk maradt textiltöredékek, valamint a szobrokon, reliefeken talált sokféle színnyom tanúsága szerint -, használtak színes anyagokat is, illetve különböző hímzésekkel díszítették ruházatukat.

  • Hajviseletek

A hölgyek a hajukat göndörítették, fésűkkel, szalagokkal kontyban feltűzték, fonatokkal díszítették. A dinnye fazon és a fáklya fazon igazán divatosnak számított.

A férfiak rövid, göndör vagy göndörített hajukhoz arcukat vagy leborotválták, de bajuszt és szakállt is növeszthettek.

  • Masztodezmosz

A nők viselték az un. masztodezmoszt (mastodesmos) is. Ezt a gyapjúból, vagy vászonból készült szalagot a ruha alatt, vagy a khitónon vállban keresztben átvetették és mell alatt megkötötték, így tulajdonképpen a melltartó ősének is tekinthető.Egyebekben alsóneműt sem a nők, sem a férfiak nem hordtak.

  • Petaszosz

A nap forrósága ellen széles, hajlékony karimájú szalmából, gyapjúszövetből, vagy esetleg bőrből készült kalappal, a petaszosszal (petasus/petasos) védekeztek. Szárnyas kalapként Hermész, a hírvivők istenének szimbóluma lett.

  • Lábbelik

Szandált mindkét nem tagjai húztak a lábukra, de otthon szívesen jártak inkább mezítláb.

  • Ékszerek

A nők szerették az ékszereket. Szívesen viseltek karkötőket, kar- és bokapereceket, nyakláncokat, fülönfüggőket, hajukban diadémokat.

A korabeli öltözködést nagyon jól meg lehet figyelni Oliver Stone  2004-ben rendezett “Nagy Sándor, a hódító “(eredeti címén: Alexander)  című nagyszabású filmjében, melyhez a viseleteket Jenny Beavan tervezte.

 

 

Forrás: https://contrapasso2.blog.hu/2017/07/23/hogyan_oltozkodtek_az_okori_gorogok

Azért, hogy Te is könnyen el tudd készíteni a görög jelmezedet, itt van egy kis segítség számodra:

Share This