Miről szól a 40 napos böjt Húsvét előtt?
- Méregtelenítés?
- Testi, lelki felkészülés a Húsvéti feltámadásra?
- Önfegyelem gyakorlás?
- Fogyókúra a nyári fürdőruha szezon előtt?
A wikipedia szerint a BÖJT tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak.
A nagy vallásalapítók hangsúlyozták a böjt fontosságát, amely egy eszköze a világ jobb megértésének, érzékenyebbé tesz Isten teremtményeivel és az embertársainkkal szemben és erősíti az érzékeket. Azt tanították, hogy segítségével közelebb kerülhetünk Istenhez, mivel nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul. A böjt szinte az összes világvallás szerves részét képezi.
Buddha, Mohamed, Konfuciusz, Zaratustra Mahávíra és Jézus küldetésére hosszú böjttel készült fel.
Az Ószövetségben a böjt – a gyász kifejezésén túl – a bűnbánat és a megtérés egyik legőszintébb formája, amely alázatra nevel és felébreszti bennünk annak tudatát, hogy nem közeledhetünk Istenhez gőgös büszkeséggel.
Vallási böjt a kereszténységben:
A nagyböjt a keresztény közösségekben a HÚSVÉT előtti 40 napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.
A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám:
- Jézus szintén 40 napig böjtölt a sivatagban, mielőtt megkezdte tanítói szolgálatát.
- 40 napig tartott a vízözön,
- 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában,
- 40 napot töltött és böjtölt Mózes mielőtt megkapta a Tízparancsolatot,
- Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek
A böjti időszak a hamvazószerdával kezdődik, utolsó hete pedig a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola).
Vallási böjt az iszlámban:
A böjt az iszlám öt pillérének egyike. A ramadán alatt a muszlimok napkeltétől-napnyugtáig böjtölnek Ez a megtisztulás, az önfegyelem és az imádság ideje, ami 30 napig tart.
Ramadán hónapban arra emlékeznek, hogy 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.
Vallási böjt az izraelita vallásban:
A judaizmus követői évente több böjtnapot tartanak, a gyász és a bűnbánat napjain, ezek közül a legismertebb a Jóm kippur, vagyis az engesztelés napja.
A nap elnevezése arra a Tórában olvasható történetre utal, melyben Isten megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, mikor Mózes épp a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől.
Az ünnep fő célja, hogy megtérésre hívja a zsidó hívőket. Ez a szombatok szombatja, hiszen ez az egyetlen nap, amelyre a háláchá böjtöt ír elő. Az evésen és iváson kívül tilos mosakodni, parfümöket használni, kényelmes bőrcipőt viselni, valamint házaséletet élni. A szombati szabályzások erre a napra fokozottabban érvényesek. A zsidó gondolkodás szerint a valódi bűnbánatot a megtérés jelei követik, vagyis a bűnösnek meg kell javítania életvitelét, és a lehetőségekhez mérten helyre kell hoznia az okozott erkölcsi, anyagi kárt.
Vallási böjt a keleti vallásokban:
A hinduizmus, a buddhizmus, a taoizmus és más vallások követői is tartanak böjti napokat illetve rövidebb-hosszabb böjtöket.
Buddha idejében a böjt a szerzetesi élethez tartozott ugyanúgy, mint a napi egyszeri étkezés. Napjainkban a buddhista szerzetesek és apácák a vinaja szabályok szerint a déli ebéd után a következő nap reggelig nem étkeznek.
A buddhista Bódhidharma szintén hosszú időn át meditált és böjtölt, mielőtt létrehozta a buddhizmus zen ágát illetve kidolgozta a saolin kungfu alapjait.
A politikai böjt az éhségsztrájk:
A nyilvános böjt időről időre eszköze a tiltakozásnak, háborúk, társadalmi bajok és egyéb igazságtalanságok ellen.Egyik legismertebb éhség sztrájkoló Gandhi volt, aki élete során több ízben tartott több hetes éhségsztrájkot, ami eredményes és erőszakmentes politikai cselekvésnek bizonyult.
Spirituális és terápiás böjt:
Az ókori görög filozófiai iskolák elsősorban a szellem megtisztulását várták a böjttől.
Püthagorasz – akit követői, a püthagoreusok már életében félistenként tiszteltek – 40 napos böjtöt követelt meg a tanítványaitól, mielőtt beavatta őket okkult filozófiai tanításaiba. Azt tartotta, hogy csak az ilyen hosszú böjt képes tanítványai agyát annyira megtisztítani, hogy azok képesek legyenek befogadni az élet titkairól szóló tanításait.
Platón, Arisztotelész és Szókratész is böjtöltek egy magasabb szellemi és fizikai teljesítmény elérése érdekében.
Az indiai jógik és az amerikai indiánok is böjtöltek a testük feletti uralom eléréséért és hogy szellemük és lelkük megvilágosodjon.
Gyógyböjt:
A böjt, mint terápiás módszer már az ókori egyiptomiaknál fellelhető és valóságos tudománnyá fejlődött az ókorban, amelynek gyógyító erejét pontosan kikutatták és annak helyes alkalmazására utasításokat állapítottak meg. A gyógyböjt nagy jelentőségét csak az elmúlt évszázadokban fedezték fel újra és a 19. század végétől vezették be a természetgyógyászati/orvosi gyakorlatba. Azt hangoztatták, hogy az emberek a túlzott és nem megfelelő táplálkozásukkal szerzett betegségeikből csak úgy szabadulhatnak meg, ha a soha nem pihenő szervezetet időnkénti táplálékmegvonással nyugalomba helyezik.
Ezt bizonyíthatja, hogy a természetben élő vadállatok ösztönösen tudják mi a helyes, és ha betegség vagy sérülés lép fel náluk, napokig vagy hetekig nem vesznek magukhoz táplálékot.
A böjtkúra nemcsak a betegségek gyógyítására, hanem megelőzésére is alkalmas. Már a legősibb időkben a szervezet megfiatalításának egyik elismert gyógymódja volt.
A böjt célja az, hogy – a belső pihenésen át – a szervezetet hozzásegítse, hogy az gyógyítsa, méregtelenítse és újítsa meg önmagát. Az eddig rendszeresen magunkba tömött ételek feldolgozására lekötött energia felszabadul és a szervezet belső gyógyító ereje most teljes erőbedobással próbál szabadulni az évek során lerakódott káros anyagoktól és mérgektől. Kidob mindent (a beleken, veséken, tüdőn és bőrön át), ami zavarja és megbetegíti. Addig nem pihen ez a kitessékelő erő, amíg munkájában táplálkozással nem akadályozzák. A belső orvos hatalmas előnye bármilyen külsővel szemben, hogy soha nem hibázik, megfelelő időben és sorrendben tér rá a testben és a lélekben lévő lerakódásokra és csomókra, mivel úgy ismer bennünket, mint saját mély lényünk részét, jobban, mint ahogy mi tudatosan ismerjük magunkat. Leépíti a halott és a beteg sejteket, hogy majd a helyes táplálkozás során ezek helyébe új és fiatal sejtek lépjenek. Egy valóságos forradalmi állapot zajlik le a szervezetben. Először a test, majd a lélek és a gondolatok is mélyreható változáson és tisztuláson mennek keresztül.
A böjt a test megtisztulásán át dimenziókat nyit meg a szellem és a lélek felé. Három nagy ajándékkal jutalmaz, testi, szellemi és lelki megtisztulással, amelyből csodás életerőt és egészséget meríthetünk. A rendszeres böjt és a természetes, megfelelő életmód segítségével megtaláljuk lelki egyensúlyunkat, ami a modern élet legnagyobb adománya. Agyunk olyan lesz, mint egy szivacs, ami minden új tényt és tudást magába tud szívni. A legfontosabb ajándék pedig, hogy olyan belső békességet és lelki nyugalmat kapunk, ami életünket fantasztikus élménnyé varázsolja.
FIGYELEM: A böjt nem fogyókúra!
A böjtölés után néhány kilóval könnyebbek lehetünk ugyan, de ha kizárólag fogyni szeretnénk, inkább táplálkozzunk egészségesen és mozogjunk. A böjt hasznos módszer lehet azoknál, akik életmódot szeretnénk váltani, és ezt egy nagyobb sikerélménnyel kezdenék, de ők készüljenek fel: az eltávozott kilók nagy része a böjt után vissza fog térni.