- Nők kizárva! Az ókori olimpiai versenyeken a férfiak teljesen meztelenül küzdöttek, a nőket pedig halálbüntetés terhe mellett száműzték a stadionokból. A tilalmat megszegőket a Tüpaion-hegyről taszították a mélybe. Egyszer azonban mégis kivételt tett a szigorú Olimpiai Tanács. Az i. e. 388-as olimpián történt, hogy az ökölvívó döntő végén az oktatóknak elkülönített szektorból valaki odafutott a pálmaágat lengető győzteshez, s ölelte-csókolta az újdonsült bajnokot. Az örömujjongás közben azonban köntöse szétnyílt, s kiderült, hogy egy nő lopózott a férfiak közé. A tanács azonnal összeült, hogy meghozza a halálos ítéletet. A bűnös zokogva bevallotta, hogy ő a bajnok édesanyja. Kiderült, hogy az olimpiai részvétel régi hagyomány a családjában: a nő apja, három fivére, meg egy unokatestvére is olimpiai bajnok volt. Az ő győzelmeiket a tilalom miatt nem láthatta, ezért legalább fia diadalának tanúja szeretett volna lenni. Az asszony esdeklése meglágyította a szigorú bírák szívét: fölmentették az életét kockáztató anyát. Azért arról is gondoskodtak, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő: elrendelték, hogy a jövőben az oktatók is csak ruhátlanul jelenhetnek meg a stadionban…
- Férfiak kizárva! Az ókori nőket viszont csak a férfiak olimpiájától tiltották el – a sportolástól nem. A megmérkőzni kívánó hölgyek négyévente külön olimpiát rendeztek maguknak, Héra istennő tiszteletére. A viadalon csupán egyetlen versenyszám, a rövid távú síkfutás szerepelt, s ezen is csak hajadonok indulhattak. A szabályok szerint a lányok kibontott hajjal futottak, előírásos sportöltözékben: jobb vállukon mellig kibontott inget, csinos, rövid szoknyát és lapos sarkú sarut viseltek. A verseny távja egy stadionhossz, azaz 160 méter volt, a győzteseket olajfa lombjából font koszorúval jutalmazták. A női olimpiát mindig szeptemberben rendezték, és férfiak nem látogathatták a versenyeket még nézőként sem. Az oktatók, a versenybírók és a teljes segédszemélyzet kizárólag nőkből állt.
- Eddig három alkalommal maradt el olimpia, mindannyiszor háború miatt.
- Az első újkori Olimpiát az ókor óta 1896-ban Athénban rendezték újra. Legnagyobb érdeklődés a maratoni futást övezte. Egy üzletember lánya kezét és egymillió drachma hozományt ajánlott fel a győztesnek – amennyiben görög az illető. A bajnok jutalma volt még tíz tonna édesség, egy szabó pedig vállalta, hogy élete végéig ellátja ruhával az első helyen célba érkezőt. A közönség és a rendezők legnagyobb örömére a görög Szpiridon Luisz levélkézbesítő nyerte a számot, akinek pihenni és pár pohár bort elfogyasztani is volt ideje futás közben.
Az első újkori Olimpián az úszó számokat nem medencében, hanem a Zea-öbölben rendezték, melynek vize április lévén 10-12 Celsiusos volt. Ilyen körülmények között született meg az első két magyar aranyérem, hiszen Hajós Alfréd a „magyar delfin” megnyerte a 100 majd az 1200 méteres gyorsúszást.
- 1900 Párizs – A „zűrzavar olimpiája” volt. Ebben az évben, az olimpiai játékokkal egy időben Párizsban világkiállítást is rendeztek, és itt mindenki megcsodálhatta az 1889-ben épült Eiffel-tornyot. Ez a két esemény szinte minden figyelmet elvont az olimpiáról. A három hónapig tartó eseményen 22 ország versenyzői vettek részt, akiknek a szervezetlenség miatt maguknak kellett kideríteni, hogy mikor és hol versenyeznek. A pályák minősége sem volt kielégítő: a 100 méteres síkfutás pályája például emelkedett, a maratoni pálya pedig a város utcáin volt kijelölve, de olyan hanyagul, hogy több versenyző egyszerűen eltévedt.
- Az 1908. évi londoni olimpián alakult ki a végleges maratoni táv, ugyanis a rendezők a 42 kilométert megtoldották még 195 méterrel, hogy a királyi család jobban láthassa a beérkezőket a windsori kastély teraszáról.
Az első néhány újkori olimpián még nem tartottak megnyitó ünnepséget. Csak az 1908-as londoni olimpiával jött ez divatba, azóta pedig a rendező városok folyamatosan próbálják felülmúlni egymást a különböző produkciókkal.
- Az 1912, évi stockholmi olimpiára az olimpiai szellemmel össze nem egyeztethető módon nem hívták meg a vesztes Központi hatalmak és a Szovjet-Oroszország sportolóit, vagyis ezen az olimpián nem indulhattak magyarok sem.
- 1928 Amszterdam – A „béke és harmónia olimpiája” 1912 óta először szerepeltek újra német versenyzők is, valamint először indulhattak nők is atlétikai számokban – bár ezt ŐX. Pius pápa helytelenítette.
- 1932 Los Angelesben építettek először a versenyzők részére olimpiai falut. Édekesség volt, hogy a holland úszónő Sneff 110 métert úszva nyerte a 100 méteres női gyorsúszást. Látta, hogy a medence végében álló, a fordulások szabályosságát ellenőrző bíró nála felemelte a piros zászlót. Ekkor visszafordult, újra megfordult, most már szabályosan és még így is megnyerte a versenyt.
- Az 1936-os berlini olimpia volt az első, amit élőben közvetített a televízió.
- 1948-ban Londonban a második világháború után szó sem lehetett nagy felhajtásról. Nem épültek új sportcsarnokok, nem épült olimpiai falu, nem állt még teljesen helyre London közlekedése és a bombázások nyomait sem tudták teljesen eltüntetni. Magyarországról 128 sportoló utazott ki és 10 aranyéremmel tértek haza. Az örömöt beárnyékolta több olimpikonunk halála: világhírű kardvívóink közül Garay János Mauthausenben, Petschauer Attila Davidovkán ( többek között az ő életéről készült A Napfény íze című Szabó István film), Kabos Endre pedig a Margit-híd felrobbantásakor halt meg, nagy úszónk Csík Ferenc pedig egy soproni bombázás során vesztette életét.
- Magyar szempontból az 1952-es helsinki olimpia volt a legsikeresebb, ahol sportolóink összesen 42 érmet szereztek.
- 1956-ban Melbourn és Stockholm közösen rendezték az olimpiát, ugyanis minden olyan versenyszámot, amelyekhez lóra volt szükség Stockholmban kellett rendezni, mert a szigorú ausztrál törvények (fél év karantén minden kívülről jövő állatnak) miatt nem lehetett állatokat az országba vinni.
Az itthoni forradalom ellenére viszontagságos utazás után 111 magyar versenyző érkezett Ausztráliába és 9 aranyérmet (Papp László ökölvívás, Keleti Ágnes torna, női kéziszercsapat, férfi kardcsapat, Kárpáti Rudolf kard egyéni, férfi vízilabda válogatott) szereztek.
- 1960-ban Rómában és 1964-ben Tokyoban a magyar futballválogatott olimpián aranyérmes lett.
- 1972-ban Müncheni Olimpia sajnos nem a fantasztikus eredményekről (amik persze voltak), hanem egy szörnyű terrorcselekményről 1972. szeptember 5-én a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorista csoport tagjai bemásztak az olimpiai faluba, és túszul ejtették az izraeli sportolókat. 200 bebörtönzött honfitársuk szabadon bocsátását követelték. 16 órával később a tárgyalások eredményeképpen helikopterrel egy közeli repülőtérre repültek, ahol összecsaptak a német rendőrség mesterlövészeivel. A tűzharcban 9 sportoló és 5 túszejtő vesztette életét. A tiltakozások ellenére az olimpia folytatódott, de a sportolók legtöbbje hazautazott.
- 1980 Moszkva 1979-ben a Szovjetunió hadserege bevonult Afganisztánba. Az USA ezt a lépésüket elítélte ezért távol maradt az olimpiától, és erre szólította fel a vele szövetséges országokat is. Ennek folytán 33 ország válaszra sem méltatta a meghívó levelet, további harminc (pl.: Japán, Kanada, Kína, USA, NSZK…) pedig az előzetes nevezés ellenére maradt távol. Végül 81 ország sportolói vettek részt az olimpián. Érdekesség, hogy az amerikai sportolók tiltakoztak kormányuk döntése ellen, és sértésnek vették azt!
- 1984 Los Angelesben a Szovjetunió és szövetségesei maradtak távol az olimpiától. Természetesen hivatalosan nem „kölcsön kenyér visszajár” alapon, hanem az USA-ban tapasztalható kommunista ellenes hangulatra hivatkozva. Ez a bojkott 14 országot, köztük Magyarországot is – érintette. Románia mégis elment és 20 aranyat szereztek, valamint 1952 óta első ízben Kína is újra részt vett a játékokon.
- 1996-ban Atlantában rendezett olimpia nagy felháborodást váltott ki, mert az újkori olimpiák 100 évfordulóján a játékok nem térhettek vissza szülőhazájukba. Az amerikaiak kitettek magukért, az atlantai minden idők legsikeresebb olimpiája volt mind bevételi, mind szervezési szempontból. Egyetlen dolog árnyékolta be a káprázatos sikert. Július 27én bejelentés érkezett, hogy az Olimpiai Parkban bomba fog robbanni. A hívással egy időben találtak is egy furcsa csomagot, amelyet tűzszerészek elszállítottak. Ezután negyed kettőkor robbanás rázta meg a parkot, melyben két ember életét vesztette, és több mint 100-an megsebesültek. Később további két bombát hatástalanítottak. Nem derült fény a bombák eredetére, az olimpia pedig folytatódott.
- 2004-ben újra Athén lett a házigazda 108 év után. Sokszor szárnyra kapott a hír, hogy a görögök nem lesznek kész az előkészületekkel, építkezésekkel, de végül a kitőzött napon megkezdődtek a versenyek és zökkenőmentesen le is zajlottak.
- A 2016-os riói olimpia volt az első olyan alkalom az olimpiák történetében, hogy egy dél-amerikai ország a vendéglátó.
- A mostani tokiói olimpia lesz az első, amelyet közönség nélkül tartanak meg.