Belegondoltál már abba, hogy mi a HÚSVÉT szó jelentése?
Nem furcsa, hogy az keresztény egyház legnagyobb ünnepét éppen a hasunkra gondolva neveztük el?
A hús + vét magyar elnevezése, könnyen kitalálható, a hús (magunkhoz) vételére, azaz arra utal, hogy a negyven napos böjt után végre lehet húst fogyasztani. Az egyik legszakrálisabb ünnep elnevezése tehát meglehetősen földhözragadt, és az ünneppel kapcsolatos testi örömre utal.
Csak mi magyarok vagyunk ennyire a hasunkra gondolók?
Hol van ebben a szóban a vallási ünnep lényegi jelentése?
És hogy nevezik ezt az ünnepet más népek?
A körülöttünk élő népek különböző módon nevezték el ezt az ünnepet. Nézzük sorban, vajon kinek mi a fontos? Hol utal a név az ünnep neve a fontosságára, hol vallási jelentőségére, hol az események idejére és hol van pogány neve?
- A magyarhoz hasonlóan csak az észtek gondoltak a hasukra, amikor a lihavõtt szót választották ennek az ünnepnek az elnevezésére, aminek szó szerinti jelentése = húsvét.
- A szláv népek a NAGY NAP, vagy NAGY ÉJSZAKA elnevezéssel utalnak az ünnep valódi tartalmára:
- velikdeny (ukrán) különböző formája, ami szószerint velik=nagy, deny=nap
- Veľká noc (szlovák) = nagy éjszaka
- Természetesen vannak nyelvek, ahol az ünnep elnevezése a vallás szempontjából fontos eseményhez, a FELTÁMADÁShoz kötődik, vagyis az ünnepet egyszerűen feltámadásnak nevezik, mint pl. szerb-horvát-bosnyák nyelvekben Uskrs/Ускрс [uszkrsz] Az oroszban az ünnep Воскресе́ние Христо́во (kb. [vaszkeszenyije hrisztóva], szó szerint ’Krisztus feltámadása’) néven is ismert.
- A keresztény húsvét ünnep pikantériája, hogy a Nagyhét eseményei éppen a zsidó húsvétnak is nevezett pészah ünnepére esnek, hiszen Jézus ennek megünneplésére érkezett egykoron Jeruzsálembe. Ezen az ünnepen az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek a zsidók.
A pészah = kikerülést jelent, vagyis arra utal, hogy a tíz egyiptomi csapás a zsidókat nem érte: a bosszúálló angyalok elkerülték őket, ill. védangyalok lebegtek felettük.
Így az ünnep neve a görög nyelven keresztül került sok európai nyelvbe, ahol ma is ezt az elnevezést használják a spanyolok (pascua), olaszok (pasqua), franciák Pâques, stb.
Ugye neked is ismerős a PÁSZKA szó?! Ez a szó a magyar nyelvben a kovásztalan kenyeret jelöli, ami a zsidó nép egyiptomi fogságában elszenvedett nélkülözéseire emlékeztet.
Az ünnep pogány voltára is utalnak elnevezések, hiszen pogány tavaszünnep a termékenységi kultuszok maradványa és ehhez kapcsolódik a NYÚL és a TOJÁS is. Azonban csak kevés nyelvben maradt fenn a pogány ünnep neve: köztük van viszont a Magyarországon legismertebb két nyelv, az angol és a német.
- angol Easter
- német Ostern, ami egyaránt egy germán istennő nevére vezethető vissza, aki a tavasz istennője volt.