fbpx

Mindenekelőtt fontos megtudnunk, hogy a világon általánosan elterjedt időszámítás keresztény alapokon nyugszik, vagyis Jézus születéséhez viszonyít az általunk használt Gergely naptár, amit Gergely pápa vezetett be 1582-ben. Más kultúrákban azonban az időszámítás máshol tart és el is tér az általánosan használt Gergely féle naptártól. A természet viszont a maga változásaival állandó, így az idő számítását sok esetben a hold járásához mérték, ami egyébként a keresztény kultúrkörben is ismert, hiszen a Húsvét idejét ennek alapján számítjuk ki minden évben. Teljesen természetes tehát, hogy más vallások nem Jézus születéséhez igazodnak, hanem a saját időszámításukat, naptárukat történelmük, szentjeik vagy a természet alakította ki. Ismerd meg más népek naptárszámításait.

Hanuka a fény ünnepe, amely a héber hold-naptár alapján változó időpontban kezdődik. Azon kevés zsidó ünnepek egyike, amely nem bibliai eseményre épül, hanem a Makkabeusok egy kétezer kétszáz évvel (i.e.165) ezelőtti történelmi győzelemére a szír-görög vallási és identitási elnyomása ellen. A győztes csata után megtisztították a szentélyt a bálványoktól, ahol megtalálták a hétágú menórát, ami az Örökkévaló és a zsidó nép örök szövetségét jelképezi. Ez a hétágú gyertyatartó, ami eredetileg olajlámpás volt, Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja, a Szentély középén állt, és egyetlen percre sem aludhatott ki a lángja. Sajnos viszont ekkor csak egy napra elegendő kóser szentelt olaj volt a szentélyben, és az új elkészítéséig nyolc napra volt szükség. Ekkor történt a csoda, hogy a menóra lángja az egy napnyi olajjal nyolc napig égett. Ennek emlékére nyolc napos a Hanuka ünnepe, melynek minden estjén, sötétedés után naponta eggyel több gyertyát gyújtanak. A hétágú menóra így alakult át kilenc ágú hanukijává, hogy mind a nyolc estére legyen egy „samesz” gyertya is, amellyel a többit meg lehet gyújtani.

Az ünnep szimbolizálja, hogy az elnyomás nem csak fizikai lehet, hanem szellemi is. Hanuka ünnepe arra is tanít, hogy a spirituális, szellemi elnyomás legalább olyan veszélyes, mint a fizikai.

Mivel a Hanuka nem ószövetségi ünnep, nem a Tórán alapul és ráadásul általában nagyon közel esik a keresztény karácsony ünnepéhez, sőt ilyenkor a gyerekek ajándékokat is kapnak, ezért sokan hajlamosak a két ünnepet összemosni, összekeverni, vagy éppen ellenségeskedésre felhasználni.

Pedig mégis van a kettőben hasonlóság abban, hogy a karácsony a szeretet ünnepeként, a Hanuka pedig a fény ünnepeként arra tanítanak mindannyiunkat, hogy békében és szellemi elnyomás nélkül éljünk egymás mellett.

Az iszlámban nincs minden évben a téli napfordulóhoz kapcsolódó ünnep. De mivel az iszlám az időt a tiszta holdnaptár alapján számolja, ezért az ünnepek, a fontos események és a nevezetes napok a holdhónapokhoz kötöttek. A holdhónapok kizárólag 29 vagy 30 naposak lehetnek, így a holdév a napévnél mintegy 11 nappal rövidebb. Ezért az iszlám ünnepei és nevezetes napjai a Gergely-naptár szerint minden évben kb. 11 nappal korábbra esnek. Ennek következtében a vallási ünnepek kb. 33 és fél év alatt „körbe járják” a Gergely-naptárt, így azok az év összes hónapjában megjelennek.
Az iszlám vallásban két nagy ünnep van: a Böjtmegtörés ünnepe, ami a 
Ramadán havi böjtöt követi és egy napig tart, illetve a Zarándoklati ünnep, ami a mekkai zarándoklat idejére esik és négy napos. Az idén az iszlám egyik vallási ünnepe vagy nevezeteses napja sem esik december hónapra. A csillagászati számítások szerint 2033-ban lesz a legközelebbi olyan év, amikor Ramadán hónap utolsó napjai, illetve a Böjtmegtörés ünnepe ismét decemberre fog esni.

A buddhisták minden évben karácsony környékén tartják Maitréja ünnepét, ami a szeretet és a fény újjászületésének ünnepe.

Naptáruk nagyon hasonló a Gergely naptárhoz, mert egy évben ugyanúgy 12 hónap van, de a holdhónapokat teleholdtól újholdig, vagy újholdtól teleholdig számítják.

Egy kis buddhista alapok szükségesek az ünnep megértéséhez; miszerint hitükben ők hat Buddhát ismernek, akik a történelmi Buddha előtt éltek és egyet, aki az eljövendő kor Buddhája lesz. Ő Maitréja.

Korszakonként csak egy Buddha létezik, és a mi korszakunk Buddhája az a történelmi Buddha, aki Sziddhártha Gautama néven az i.e. 6. században  született.

Maitréja lesz a történelmi Buddha utódja, aki most még a Tusita mennyekben időzik, és ott várja, hogy megjelenhessen és egy új, boldogabb korszakot hozhasson el az emberiségnek. Egyfajta Megváltónak is tekinthetjük a mi terminológiánk szerint, de egy másik szinten már különböző formában most is megtestesül például egy koldus formájában, hogy a megértésen alapuló intellektuális szeretetet hozza el,  és azt segítse elő, hogy a földön a szeretet megvalósuljon.

A jelen korszak Siddhártha Buddhája lótuszülés ül, ami egy rendkívül stabil és békés testi-tudati ülésmód, tehát békés, belső összpontosításra koncentrál.

Maitreja Buddháé már egy segítőkész ülésmód, amiből bármikor kész felállni, hogy segítségére siessen mindazoknak, akik nehéz helyzetben vannak. Ilyen értelemben kapcsolódik az Európai karácsonyhoz, ami szintén a szeretetről és mások megsegítéséről szól. Itt tehát a keleti és a nyugati vallásosság összekapcsolódik ebben a központi fogalomban: szeretet.

Maitreja alakját Nevető Buddhának is hívják nagy pocakjával és szinte bárgyú tekintetével, ami egy magasabb szintű bölcsesség szimbóluma, nagy hasa pedig a jólétet és a gazdagságot szimbolizálja.

Ugyanakkor a család, a családi szeretet, a családi összetartozásnak, a család örömének is a jelképe, illetve a derűs életvitel szimbóluma is.

Alapvetően minden vallás szeretné, ha a követőiben a szeretet dominálna. Sokszor nehéz ezt a szeretetet felébresztenünk magunkban. A Buddhizmus azt tanítja, hogy a szeretet olyasmi, ami megvan mindenkiben, csak vannak bizonyos akadályok, gátak, amik meggátolnak minket abban, hogy ez a szeretet kibontakozzon. Akadályozó tényezőink a gyűlölet, a nem-tudás, a lustaság,  a lomhaság, a harag, az indulat, a félelem. A feladatunk tehát az akadályok elhárítása, s ha ez megtörténik, a szeretet szükségképpen megnyilvánul.

Mindannyian potenciális Buddhák vagyunk, csak a tudati szennyeződéseink meggátolják, hogy úgy lássuk a dolgokat, “ahogyan azok valójában vannak”.

Maitreja arra tanít, hogy a cselekvés fontossága rendkívüli módon meg fog erősödni a jövőben. Az ő igazi üzenete, hogy a jobb világra nem csak várakozni kell, hanem rajtunk múlik, hogy megérkezik-e, hogy eljön-e ide közénk, hogy bennünk megtestesül-e Maitreja Buddha.

Maitreja szeretet és fény ünnepe tehát az egyik legáltalánosabb és legfontosabb ünnep, és mint láthatjuk, ugyanúgy megtalálhatjuk a kereszténységben, és más vallásokban is.

Kínában, ahol a világ népességének egynegyede él nem ünnepelnek a téli napfordulókor, nincs karácsony, de a legnagyobb ünnepük a Holdújév. Természetesen Kínában sem a Gergely naptár szerint számítják az ünnepeiket, így az újév időpontja évről évre változik, ahogy a Hold is, de általában január 21. és február 21. közé esik és 15 napig tart. Hogy miért? Hát persze, hogy a Hold ciklusa miatt!

Tehát az újévi ünnepség az újholddal kezdődik és 15 nappal később a teliholddal végződik.

Néhány szó a Holdról, amelynek nincs saját fénye, hanem a Nap fényét veri vissza. A Föld körüli keringése alatt láthatósága állandóan változik a Nap-Föld-Hold egymáshoz való pozíciója miatt. A Hold időről időre „megtelik” és „elfogy”. Az Újhold és a fogyó Hold vékony sarlója csak abban különbözik, hogy domború, vagy homorú formát mutat. Az északi féltekén az első negyed mindig jobbra mutat a domború oldalával, vagyis „D”agad, az utolsó negyedben pedig balra, vagyis „C”sökken. A déli féltekén éppen fordítva látják ezt.

Az ünnepre való készülődés már hetekkel korábban elkezdődik, aminek legfontosabb eleme a nagytakarítás, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól, a gonosz szellemektől, hogy az újévet makulátlanul tudják megkezdeni. Az otthonokat növényekkel, sőt virágokkal díszítik fel, amelyben minden növénynek szimbolikus jelentése is van, mert a természet újjászületését, és a növekedést jelképezik, a virágok pedig a jólétet és a sikeres karriert. A barátság megerősítése érdekében virágzás előtti szilvafa ágat, bambuszt és fenyőágakat kötnek csokorba, melyben a szilvafa a megbízhatóságot, és az állhatatosságot, a bambusz az összeférhetőséget, a nagyfokú alkalmazkodóképességet, az örökzöld fenyő a hosszú életet és a stabilitást jelképezi.

Újév előestéjén, amely hasonlít a keresztény szentestére és a szilveszterre is, a családok összegyűlnek, s együtt ünneplik az óév végét. Hagyományos játékokat, madzsongot játszanak és petárdákat durrogtatnak, ami nem csak zajkeltés, hanem a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon. Az ételekből igyekeznek annyit készíteni, hogy bőven maradjon másnapra is, ha ugyanis az óévből bőségesen maradt ennivaló az újévre, kedvező előjelnek számít.

Felajánlásokat tesznek a Menny és a Föld, a házi tűzhely és a gazdaság istenének, valamint a család őseinek.  Megemlékeznek az eltávozott rokonokról, az ünnepi asztalnál velük együtt ünneplik az újév beköszöntét.

Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Ezen a napon tartózkodnak a húsevéstől. Ilyenkor már tilos takarítani, hajat mosni, késeket vagy ollókat használni, mert az összes szerencse eltávozik a háztól. Ha az újévi ünnepsorozat alatt elhagyják a házat, fontos, hogy melyik irányban indulnak el. Ugyancsak a jó szerencsét szolgálja, hogy milyen szavakat, mondatokat hallanak meg elsőként. A vörös színű madarak, és az énekesmadarak valamint a fecskék látványa szerencsét jelent. Rossz ómen, ha valakit a hálószobában ér az újév, ezért még a betegeknek is javasolják, hogy öltözködjenek fel erre az eseményre. Még a sírás sem megengedett: ha ugyanis valaki sír az év első napján, akkor egész évben sírni fog. Ezért ezen a napon, bármilyen rosszak legyenek is, a gyerekeket sem szabad megverni.

Illik viszont vörös ruhát viselni, mert az boldog, fényes jövőt hoz viselőjének. A gyermekek vörös borítékokban kapnak egy kis pénzt a jószerencse érdekében.

A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak.

második napon a kutyákat finom falatokkal etetik meg, mert ez a nap az összes kutya születésnapja. A harmadik és a negyedik napon a menyek és a vejek, anyósaiknál és apósaiknál teszik tiszteletüket. Az ötödik napon otthon maradnak köszönteni a jólét istenét. Senki nem látogat el barátaihoz, rokonaihoz, mert ez mindkét fél számára balszerencsét jelent.

A látogatások igazi ideje a hatodik naptól a tízedikig tart, amikor templomba mennek, ahol a jó szerencséért és az egészségért imádkoznak. A látogatások alkalmával egy vörös zacskóban, tasakban narancsot és mandarint visznek ajándékba. A sértetlen levelű mandarinok biztosítják a másokhoz való kapcsolat töretlenségét. Ifjú házasok számára ez sok gyereket, nagycsaládot jelentett, noha manapság a szülések száma központilag korlátozott. A narancsok és a mandarinok együtt a mérhetetlen boldogságra utalnak.

hetedik napon a vidékiek kiállítják termékeiket. Az eseményt hétféle növényből készített itallal ünneplik meg. Ezt a napot az emberek születésnapjának tekintik. Hosszú tésztát fogyasztanak, a hosszú élet, és nyers halat a siker érdekében. A nyolcadik napon éjfélkor a mennyek istenéhez intézik imáikat. A kilencedik napon felajánlásokat tesznek, áldozatokat mutatnak be Jáde császárnak. A tízediktől a tizenkettedik napig a rokonok vacsorára hívják egymást. A bőséges lakomák után a tizenharmadik napon egyszerű rizslevest és mustáros ételt esznek, hogy gyomrukat megtisztítsák.

tizennegyedik napon a lampion fesztivál előkészületeivel foglalkoznak, amelyet a tizenötödik napon tartanak.

A hosszú ünnep után visszatérnek a hétköznapokba a következő újévig. Néhány állami ünnepet kivéve nincsenek szabadnappal járó hagyományos ünnepek.

Kínában mindössze 16 millió keresztény él, de a globalizáció hatására nem csak közöttük, hanem általánosan itt is ünneppé kezd válni a keresztény karácsony. Piros zokniba rejtett apró ajándékokkal lepik meg egymást december 25-én, így ötvözve saját szerencse színüket az újonnan felvett ünnepi szokással. Ez az ünnep itt természetesen nem a kereszténységről szól, hanem az evés, ajándékozás és szórakozás áll az ünnep középpontjában.

Azt se felejtsük el, hogy a mi karácsonyunk milliónyi tárgyiasult szimbóluma, amit a karácsonyfáinkra aggatunk, mind Kínában készül.

A következő cikkben a karácsonyi vásárlási őrületekről és a torzulásokról írok.

További karácsonyi cikkeink:

Share This