fbpx

Magyarként a karácsonyt el sem tudjuk képzelni bejgli nélkül. Minden vidéknek, minden háznak, háziasszonynak megvan a maga bejgli receptje. Egy recept, ami már generációk óta használatban van, vagy épp a legújabb, legfinomabb verzó.

Olyannyira magyarnak érezzük, hagyományunk részének, hogy sokan azt gondolják, hogy Hungarikum.

A valóságban azonban sokkal messzebbre nyúlnak a gyökerei.

Többféle feltételezés is létezik, hogy honnan származik.

Az egyik azt mondja, hogy az örményektől került Sziléziába. Igy került Európába, majd a lengyelektől átvették a németek.  Végül onnan került Magyarországra.  Mások az úgynevezett pozsonyi kiflitől eredeztetik. Van aki azt állítja, hogy Bécsből került az asztalunkra.

Ami viszont egészen biztos, hogy a 19. század közepén terjedt csak el Magyarországon.  1830-ban Czifrai István: Magyar Nemzeti Szakácskönyvében említi ” Posonyi Finom Mákoskalács” néven. 

A bejgli név eredete ugyanilyen megválaszolhatatlan. Van akik azt tartják, hogy a német “beugen” igéből származik, mások szerint pedig a jiddis “beygel” szóból ered. Bár az a beygel az arra ma is ismert középen lyukas péksüteményre értendő, amit bagel-nek neveznek angolul.

Ami a legvalószínűbb, hogy német nyelvterületről ered a név.

MÁKOSAT VAGY DIÓSAT?

Ez megint egy igencsak “megosztó” össznépi problémánk.  Vannak, akik a mákosra esküsznek, míg mások a diósra. De újabban van már gesztenyés, marcipános és más egyéb különlegesség is. A “bejlgli műfaj” is folyamatosan megújul. Mindig kerülnek elő újabb és újabb receptek, reform ötletek.

Ez így van jól, a kreativitástól csak egyre nemesedik. A lényeg, hogy Karácsonykor minden házban kerüljün finom bejgli az asztalra!

MIÉRT EGYÜNK MÁKOS BEJGLIT?

A mák, latin nevén papaver, Eurázsiában őshonos. Nagy valószínűséggel török közvetítéssel került Európába, majd honosodott meg.

A mákos tekercs Közép-Európában Lengyelországtól a Balkánig népszerű, de van orosz, dán, olasz és izraeli változata is. Mindenesetre a legerősebb hagyományai Lengyelországban és hazánkban vannak. A mák bőséget, gazdagságot, termékenységet hoz, a dió kiváló a rontások ellen.

Olyannyira népszerűvé vált Magyarországon, hogy több olyan magyar ételünk is van, ami mákot tartalmaz. Az Európai Unió legtöbb országában ma már nem lehet mákot szabadon vásárolni. Az előírások miatt csak patikában árulják. Kivéve Magyarországot, ahol mi annak idején kiharcoltuk az engedélyezését, arra hivatkozva, hogy nálunk nagyon régi hagyománya van a mák fogyasztásának.

Tény és való, hogy a mák kiváló vas, folsav forrás a szervezet számára. Magas a vitamin és ásványianyag tartalma.  Erősíti a körmöket, fényesebb lesz tőle a hajunk.  Jót tesz a csontoknak, segít megelőzni a csontritkulást. Nyugtató hatása is van.

MIÉRT EGYÜNK DIÓS BEJGLIT?

Míg a dió ( latinul: Juglans ) valóban őshonos Magyarországon. Egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Nem véletlenül, mert azt tartja népi gyógyászat, hogy a dió, maga az egészség.  A dió formája az agyra emlékeztet és sokan hiszik, hogy fogyasztása nagyon jótékony hatással van az agyműködésünkre. Rendkívül gazdag ásványianyagokban és enzimbekben. A benne található telítetlen zsírsavaknak köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet. Ezzel védjük az érfalaink épségét és rugalmasságát is.

A bejglivel rokon, a zsidó konyhában ismert flódni, azonban egyszerre mákos és diós is. Valószínűleg az osztrák-magyar monarchia hatása a németes hangzású név elterjedése hazánkban, amely a jiddis eredetű Beigl átvétele (osztrák neve Beugel), ez pedig a német beugen meghajlít szóból született. A Beigl patkó alakú sütemény volt, amely elsősorban a bécsi zsidóság kedvelt étele volt, ebből alakult ki és terjedt el Amerikában a bagel nevű lyukas péksütemény, amely eredeti formájában töltetlen, majd mákos volt. Ez leginkább a pozsonyi kiflire hasonlított.

 

Régen a bejglisütés egész napos program volt. Megtörték a diót, ledarálták a mákot és a diót, meggyúrták és kinyújtották a tésztát, majd megsütötték a tekercseket. A bejgli a reformkonyhát sem hagyta nyugodni, sokan fáradoznak azon, hogyan lehet alacsonyabb kalóriatartalmú változatot készíteni. Van tönköly és csökkentett szénhidráttartalmú lisztes változata, a tölteléket pedig különféle cukorpótlókkal ízesítik.

ÉRDEKESSÉG!!!

A legérdekesebb a nyers konyha kedvelői által javasolt változat, akik a sütést-főzést alapvetően ellenzik, ugyanis ekkor elpusztulnak a növényekben jelenlévő enzimek, amelyek az ételek emésztését segítik, ezáltal nem terhelik fölöslegesen a szervezetet. Ez az újítás azoknak is jó hír, akik nem szeretnek a sütéssel bajlódni.

A mákos és diós tölteléket almából és banánból készült aszalvány-lapokba tekerik, 15 dkg tölteléket 4 kanál mézzel, fél naranccsal és egy evőkanál citromlével ízesítik, illetve tetszés szerint mazsolával. Reméljük, mindenki megtalálja a kedvére való bejglit!