fbpx
A vadnyugati cowboyok alapélelmiszerei a könnyen tárolható és cipelhető bab, kukorica és rizs mellett természetesen a marhahús volt.

Tudtad?… hogy marhatereléskor egy cowboy napi fejadagjára 1-1,5 kiló húst számítottak? És ehhez jött még a rizs, krumpli vagy tészta, mint köret…

A hús legegyszerűbb elkészítési módja adja is magát, hiszen nagy főzőcskézésre a táborhely tüze mellett nem nyílik lehetőség. Elő a rácsot, és már mehet is rá egy jó nagy szelet marhahús!

Mikor az ősz közeledtével a több száz, sőt, ezer kilométerre levő vásárokra útra keltek a cowboyok, a hatalmas marhacsordákkal egy úgynevezett „chuck wagon” is felkerekedett.
Ez nem volt más, mint egy mozgó konyha, mely az 2-3 hónapos hajtásokhoz szükséges élelmiszereket (bab, liszt, krumpli, konzervek, kávé, zsiradék), edényeket, vizes hordókat és tábori kellékeket szállította.

A chuck wagon urának, azaz a főállású szakácsnak nem csupán a főzéshez, de a lószerszámok és a szekér javításához, a varráshoz, mosáshoz, a borbélyi teendőkhöz, illetve a könnyebb sérülések ellátásához is értenie kellett?

Nézzük csak, mit is ettek egész nap ezek a rendkívül kemény munkát végző cowboyok!

Reggeli: miután az esti whisky-párbaj emlékei még nem tűntek el nyomtalanul, és már indulni is kell a hajtásra): Pléhbögrében újramelegített, üres KÁVÉ (édesszájúaknak juharfa-sziruppal édesítve)

Ebéd: Lóháton fogyasztva tegnap estéről maradt FLAPJACK, ami 1 csésze liszt, csipetnyi sütőpor és víz sűrű tésztává keverve, lepénnyé lapítva, és serpenyőben, bő zsírban mindkét oldalát megsütve) Hozzá egy nagy szelet BUNDÁS MARHASÜLT
Ez a nálunk is ismert hirtelen sült hús: besózott, majd lisztben megforgatott és bő olajban kisütött marhaszelet

Vacsora: holtfáradtan, sajgó fenékkel a tábortűz mellett ülve, szigorúan pukkadásig lapátolva
GAZFICKÓPÖRKÖLT, a menet szakácsának remekműve:

„Igazán egyszerű: mindent beleteszek a kondérba, ami zöld, ami csípős, ami kalapáccsal és foggal szétaprítható. Azután az állat összes részéből adok hozzá, kivéve a bőrét, patáját és a szarvát.”

Hát igen. Mégis, ha valaki nem értené:
Olyan, mint nálunk egy borjúpörkölt, csak itt a puhuló hús mellé szép sorjában hozzáadjuk a borjúbelsőségeket: szívet, májat, vesét és végül a velőt.
Körítés tetszés, ízlés és raktárkészletünk szerint.