Tej-, keserű-, vagy ét-, fehér-, töltött vagy töltetlen csokoládé ma már számos változatban kapható. Gyerekek, felnőttek, fiatalok és idősek hazánkban is évente több kilót esznek meg belőle. Sokak számára a csokoládé fogyasztása jutalmazást, boldogságot jelent, úgyhogy az élelmiszer boltokban a pénztárnál még utoljára vehetsz is egyet, ha a bevásárlás alatt elfelejtetted volna.
A maja és azték indiánok már kr.e. 600-ban is imádták a kakaóbabból készült finomságukat. Az ókorban pedig nem is édességként fogyasztották, hanem húsok mellé ették és gyakran kevertek hozzá chili paprikát, vagy mézet is.
A 19. században pedig még a gyógyszertárakban árulták, mivel felismerték kedélyjavító, élénkítő hatását.
Tulajdonképpen mit is tartalmaz a csokoládé?
A csokoládé többféle olyan kedélyjavító vegyületet tartalmaz, aminek hatására szerotonin nevű boldogság hormonok szabadulnak fel az agyban, ami lelkesedést vagy akár extázist is előidézhet.
Azért a szakértők szerint több kiló nagy tisztaságú étcsokit kellene megenni ahhoz, hogy valóban cannabishoz hasonló hatást érjünk el.
Ugyanakkor nem csupán a kakaóbab esetleg kellemes pozitív hatásai érvényesülnek a csokoládé fogyasztáskor, hanem sokkal inkább negatív hatással vannak a csokoládéipar által kifejlesztett édességek, amik rengeteg cukrot, tejet, állagjavító és tartósítószereket tartalmaznak, amelyek káros élettani hatásuk sokszorosan bizonyított.
Miért szeretünk inkább télen csokit enni?
Télen a szerotoninszint alacsonyabb, mint nyáron, ennek oka a fényhiány. A szerotonin az agyban termelődik, egy hírvivő anyag, amely a boldogság és elégettség érzéséért felelős. Hiányában rossz hangulat, ingerültség és depresszió is kialakulhat. A csokoládé, illetve a szőlőcukor hirtelen emeli meg a vércukorszintet, ezzel együtt a szerotoninszint is gyorsan emelkedik, ami az elégedettség érzését kelti. A csokoládé tehát gyorsan szerez örömet, ami hamar el is múlik, és utána nem marad más, mint a plusz kilók.
Mérlegre raktam a csokoládé pozitív és negatív hatásait. Mérlegeljünk!
