fbpx

Új kenyér ünnepe

Milyen nemzeti ünnepünk augusztus 20?

  • Az Új kenyér ünnepe?
  • Alkotmányunk ünnepe?
  • Az államalapításunk ünnepe?
  • Szent István ünnepe?

Hogyan alakult ez az ünnep az évszázadok során és miért éppen augusztus 20-án tartjuk?

Nézzük a történteket időrendi sorrendben.

  • Uralkodása alatt István királyunk augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tekintette a legnagyobb ünnepnek. Minden évben ezen a napon tartott törvénylátó napokat, vagyis törvénykezést Fehérváron, ahova összehívta a királyi tanácsot.
  • augusztus 14-én István király közel 70 évesen a halálos ágyán a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napon fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának.
  • Másnap augusztus 15-énNagyboldogasszony napján a király meghalt.
  • A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan aggódott, hogy a király holttestét megszentségtelenítik, ezért kiemelte a testet a Nagyboldogasszony-bazilika közepén álló márványszarkofágból és a templom alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, – mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, – és a bazilika kincstárába vitték. A Szent-Jobb évszázadokon át zarándok hely volt.
  • augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emelte oltára I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.
  • 1092-ben a Szent László vezette szabolcsi zsinat rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-ának ünneplését. Ettől kezdve László király jóvoltából az István király kultusz egyházi színezetet is kapott. A középkor folyamán pedig az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, de a kultusz a török hódoltság 150 éve alatt elveszítette az Árpád-ház idején fontos dinasztikus erejét.
  • A török hódoltság idején a Szent-Jobb ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen
  • 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül.
  • 1683-ban Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét, majd
  • 1686-ban Buda törököktől való visszafoglalásaalkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról, Magyarország első szent királyáról.
  • Az ünnep dátuma az egyetemes egyházban augusztus 16., István király halálának napját követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével.
  • 1771-ben  Benedek pápa rendelkezése nyomán – sok más nappal együtt – Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból.
  • 1771-ben Mária Terézia– a magyar arisztokrácia felé nyújtott gesztusként – szinte azonnal nemzeti ünnepnek minősítette augusztus 20-át,  és Raguzából Bécsbe hozatta a Szent Jobbot, melyet Győrön és Pannonhalmán keresztül vittek Budára, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének őrizetére bízta. A közszemlére állított ereklye kifejezte a Habsburgok legitimitását magyar uralkodókként és elősegítette a magyar nemesség integrációját a Habsburg Birodalomba.
  • 1818-ban tartották az első Ünnepi körmenetet, melyet 1945-ig a budai várban rendeztek.
  • Az 1849-as forradalomévében a Batthyány-kormány tagjai is részt vettek a körmeneten a nemzeti politikai kultúra kialakításának jegyében.
  • A szabadságharc leverése utániBach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését.
  • 1891-ben aztán Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.
  • 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval. Ezekben az években már százezres tömeg érkezett a fővárosba a nemzeti ünnepen rendezett körmenetre, és az azt követő „Szent István-napi vásár”-ra.
  • A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki. Lehetőséget adott a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarságnak a Szent István-i Magyarország visszaállítására való emlékezésre. Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával.
  • 1927–től minden évben tűzijátékkal bővült az ünneplés. Augusztus 20. ebben az időszakban vált a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé, melyet már nemcsak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepeltek, hanem a más országokba kivándorolt magyarok is.
  • 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulóján a székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet.
  • A második világháború alatt a tűzijáték megrendezése szünetelt.
  • 1947-ben mintegy félmillió résztvevővel és Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a Szent Jobb-körmenetet a pesti bazilikától a Hősök teréig.
  • 1949-ben a Rákosi rendszer a körmenetet betiltotta. Megszüntették az ünnep egyházi és nemzeti jellegét, de nem törölték el munkaszüneti nap jellegét (mint március 15-ét), hanem a tartalmát változtatták meg. Először az évtizedek óta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepéneknevezték, a „dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve.
  • 1950-ben erre a napra időzítették az új, szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését, az új – szocialista – államalapítást, ezért az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévényilvánította augusztus 20-át.
  • 1954-ben a tűzijáték átkerült augusztus 20-ról április 4-re, a helyszínt is áttették a Gellért-szobortól a Citadellára.
  • Az 1956-os forradalom után mindenféle pirotechnikai eszköz használatát betiltották, még az április 4-i tűzijátékot is. megszüntették. Ebben az időszakban kezdődött a művészek és más kiválóságok ünnepi kitüntetésének szokása, ami azóta is fennmaradt.
  • A Kádár-korszakalatt erősödött az ünneplés szórakoztató jellege. Ekkor tartottak először vízi és légi parádét a hadsereg, a légierő és a MAHART részvételével.
  • 1966-tól újraindult a tűzijáték, és ettől az évtől kezdve rendezik meg a debreceni virágkarnevált is.
  • Az 1980-as évektől tartják a mesterségek ünnepét a budai várban.
  • 1989-től vált újra lehetővé a Szent-Jobb körmenet megtartása a Szent István-bazilikánál.
  • 1991-ben a rendszerváltás után az első szabadon választott Országgyűlés törvénybe iktatta és a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

Az augusztus 20-i ünnep rituális menete:

PROGRAMAJÁNLÓ

Budapesten

  • Az ünnep előestéjén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus istentiszteletet tart.
  • A hivatalos központi program Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával kezdődik,
  • majd a honvédtisztek avatása következik,
  • ezután megnyitják az Országház kupolacsarnokát, ahol az érdeklődők megtekinthetik a Szent Koronát.
  • A Budai Várban és a Duna-parton koncertekkel, családi programokkal folytatódik az ünneplés, itt rendezik meg a mesterségek ünnepét és a magyar ízek utcáját, ahol bemutatják Magyarország tortáját.
  • Délután aratómenetet tartanak, melyet az új kenyér megáldása tetőz be.
  • A délutáni ünnepi szentmise után a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenet részben állami rendezvény, hiszen részt vesznek rajta a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők is, és az ereklyét a Honvéd Koronaőrség hordozza, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, Magyarország fővédőszentje és a nemzet mennyei patrónusa előtt.
  • Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja, melyet zenével kísérnek.

Székesfehérváron

Az I. István ünnepe köré szervezve évtizedek óta megtartják a csaknem kéthetes Székesfehérvári Királyi Napokat, amely a 2013-as Szent István-emlékévtől kezdve kiegészült a Koronázási Ünnepi Játékokkal.

Augusztus 14-én, Székesfehérvár fogadalmi napján a város mindenkori megyés püspöke a Szent István-székesegyházban szentmise keretében hagyományosan megerősíti Szent István ország felajánlását Szűz Máriának, mivel a király ezt halála előtti napján Székesfehérvárott tette meg. A misét a Szent Család (Boldog Gizella, Szent Imre és Szent István) Székesfehérvárott őrzött ereklyéinek jelenlétében celebrálják. A fogadalmi szentmise a főpapság és a város vezetésének részvételével zajló körmenettel kezdődik és zárul. A körmenetben a budapesti Szent Jobb-körmenethez hasonlóan körbehordozzák a Szent Család ereklyéit a belvárosban.

A Koronázási Ünnepi Játékok keretében kerül megrendezésre a Koronázási szertartásjáték, mely során minden évben más és más magyar király koronázása és élete elevenedik meg az egykori koronázó bazilika romjai fölé emelt szabadtéri színpadon. Eközben a városban háromnapos történelmi fesztivál zajlik. A koronázási játékok végül a Musica Sacra komolyzenei koncerttel fejeződnek be.

A rendezvénysorozat egészét végig kíséri az esténkénti „Fény utca”, vagyis a Fő utca, a Városház tér és a Hősök tere falaira vetített óriási mozgó képregény, amely az adott évben kiválasztott uralkodó életét mutatja be.

A Királyi Napok jeles eseménye még a Nemzetközi Néptánc Fesztivál, melynek kereteiben a világ számos pontjáról érkező hagyományőrzők színesítik Szent István ünnepét.

Augusztus 20-án hagyományosan megtartják a Fehérvári Királyok Menetét, mely a Szent István téren ér véget, ahol ünnepi díszközgyűlést tartanak.

A rendezvénysorozat tűzijátékkal zárul.

Miután elolvastad augusztus 20-i kiemelt nemzeti ünnepünk történetét, és kipihented magad a 4 napos ünnep alatt, szerdán szeretettel várunk az edzésen egy kis ünnepi meglepetéssel a Málnárium klubban.

Nem kenyeret sütöttünk, de finom falat lesz és nemzeti!