fbpx

NYÍLT NAP

2019-06-20 14:00 - 19:00
Málnárium - Több, mint fitnesz!
Phone:+36 30 2216-215
Address: 2600 Vác, Damjanich tér 7.

MEGHÍVÓ VERS MINDENKINEK

Holnap (06.21) Nyílt Napunkat ne felejtsd,

várunk titeket sok szeretettel!

Barátnőd vagy család tagod se hagyd otthon,

hiszen 10 tallért kapsz tőlünk random.

Tallér gyűjtésével ajándékot vehetsz,

amit ne soká rejtegess,

és az időt se vesztegesd,

kérünk téged,hogy a barátaidnak

a Málnáriumot sűrűn emlegesd!!

 

Related upcoming events

  • 2019-08-20 11:06 - 2019-08-20 11:06

    Milyen nemzeti ünnepünk augusztus 20?

    • Az Új kenyér ünnepe?
    • Alkotmányunk ünnepe?
    • Az államalapításunk ünnepe?
    • Szent István ünnepe?

    Hogyan alakult ez az ünnep az évszázadok során és miért éppen augusztus 20-án tartjuk?

    Nézzük a történteket időrendi sorrendben.

    • Uralkodása alatt István királyunk augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tekintette a legnagyobb ünnepnek. Minden évben ezen a napon tartott törvénylátó napokat, vagyis törvénykezést Fehérváron, ahova összehívta a királyi tanácsot.
    • augusztus 14-én István király közel 70 évesen a halálos ágyán a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napon fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának.
    • Másnap augusztus 15-énNagyboldogasszony napján a király meghalt.
    • A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan aggódott, hogy a király holttestét megszentségtelenítik, ezért kiemelte a testet a Nagyboldogasszony-bazilika közepén álló márványszarkofágból és a templom alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, – mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, – és a bazilika kincstárába vitték. A Szent-Jobb évszázadokon át zarándok hely volt.
    • augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emelte oltára I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.
    • 1092-ben a Szent László vezette szabolcsi zsinat rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-ának ünneplését. Ettől kezdve László király jóvoltából az István király kultusz egyházi színezetet is kapott. A középkor folyamán pedig az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, de a kultusz a török hódoltság 150 éve alatt elveszítette az Árpád-ház idején fontos dinasztikus erejét.
    • A török hódoltság idején a Szent-Jobb ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen
    • 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül.
    • 1683-ban Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét, majd
    • 1686-ban Buda törököktől való visszafoglalásaalkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról, Magyarország első szent királyáról.
    • Az ünnep dátuma az egyetemes egyházban augusztus 16., István király halálának napját követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével.
    • 1771-ben  Benedek pápa rendelkezése nyomán – sok más nappal együtt – Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból.
    • 1771-ben Mária Terézia– a magyar arisztokrácia felé nyújtott gesztusként – szinte azonnal nemzeti ünnepnek minősítette augusztus 20-át,  és Raguzából Bécsbe hozatta a Szent Jobbot, melyet Győrön és Pannonhalmán keresztül vittek Budára, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének őrizetére bízta. A közszemlére állított ereklye kifejezte a Habsburgok legitimitását magyar uralkodókként és elősegítette a magyar nemesség integrációját a Habsburg Birodalomba.
    • 1818-ban tartották az első Ünnepi körmenetet, melyet 1945-ig a budai várban rendeztek.
    • Az 1849-as forradalomévében a Batthyány-kormány tagjai is részt vettek a körmeneten a nemzeti politikai kultúra kialakításának jegyében.
    • A szabadságharc leverése utániBach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését.
    • 1891-ben aztán Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.
    • 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval. Ezekben az években már százezres tömeg érkezett a fővárosba a nemzeti ünnepen rendezett körmenetre, és az azt követő „Szent István-napi vásár”-ra.
    • A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki. Lehetőséget adott a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarságnak a Szent István-i Magyarország visszaállítására való emlékezésre. Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával.
    • 1927–től minden évben tűzijátékkal bővült az ünneplés. Augusztus 20. ebben az időszakban vált a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé, melyet már nemcsak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepeltek, hanem a más országokba kivándorolt magyarok is.
    • 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulóján a székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet.
    • A második világháború alatt a tűzijáték megrendezése szünetelt.
    • 1947-ben mintegy félmillió résztvevővel és Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a Szent Jobb-körmenetet a pesti bazilikától a Hősök teréig.
    • 1949-ben a Rákosi rendszer a körmenetet betiltotta. Megszüntették az ünnep egyházi és nemzeti jellegét, de nem törölték el munkaszüneti nap jellegét (mint március 15-ét), hanem a tartalmát változtatták meg. Először az évtizedek óta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepéneknevezték, a „dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve.
    • 1950-ben erre a napra időzítették az új, szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését, az új – szocialista – államalapítást, ezért az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévényilvánította augusztus 20-át.
    • 1954-ben a tűzijáték átkerült augusztus 20-ról április 4-re, a helyszínt is áttették a Gellért-szobortól a Citadellára.
    • Az 1956-os forradalom után mindenféle pirotechnikai eszköz használatát betiltották, még az április 4-i tűzijátékot is. megszüntették. Ebben az időszakban kezdődött a művészek és más kiválóságok ünnepi kitüntetésének szokása, ami azóta is fennmaradt.
    • A Kádár-korszakalatt erősödött az ünneplés szórakoztató jellege. Ekkor tartottak először vízi és légi parádét a hadsereg, a légierő és a MAHART részvételével.
    • 1966-tól újraindult a tűzijáték, és ettől az évtől kezdve rendezik meg a debreceni virágkarnevált is.
    • Az 1980-as évektől tartják a mesterségek ünnepét a budai várban.
    • 1989-től vált újra lehetővé a Szent-Jobb körmenet megtartása a Szent István-bazilikánál.
    • 1991-ben a rendszerváltás után az első szabadon választott Országgyűlés törvénybe iktatta és a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

    Az augusztus 20-i ünnep rituális menete:

    PROGRAMAJÁNLÓ

    Budapesten

    • Az ünnep előestéjén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus istentiszteletet tart.
    • A hivatalos központi program Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával kezdődik,
    • majd a honvédtisztek avatása következik,
    • ezután megnyitják az Országház kupolacsarnokát, ahol az érdeklődők megtekinthetik a Szent Koronát.
    • A Budai Várban és a Duna-parton koncertekkel, családi programokkal folytatódik az ünneplés, itt rendezik meg a mesterségek ünnepét és a magyar ízek utcáját, ahol bemutatják Magyarország tortáját.
    • Délután aratómenetet tartanak, melyet az új kenyér megáldása tetőz be.
    • A délutáni ünnepi szentmise után a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenet részben állami rendezvény, hiszen részt vesznek rajta a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők is, és az ereklyét a Honvéd Koronaőrség hordozza, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, Magyarország fővédőszentje és a nemzet mennyei patrónusa előtt.
    • Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja, melyet zenével kísérnek.

    Székesfehérváron

    Az I. István ünnepe köré szervezve évtizedek óta megtartják a csaknem kéthetes Székesfehérvári Királyi Napokat, amely a 2013-as Szent István-emlékévtől kezdve kiegészült a Koronázási Ünnepi Játékokkal.

    Augusztus 14-én, Székesfehérvár fogadalmi napján a város mindenkori megyés püspöke a Szent István-székesegyházban szentmise keretében hagyományosan megerősíti Szent István ország felajánlását Szűz Máriának, mivel a király ezt halála előtti napján Székesfehérvárott tette meg. A misét a Szent Család (Boldog Gizella, Szent Imre és Szent István) Székesfehérvárott őrzött ereklyéinek jelenlétében celebrálják. A fogadalmi szentmise a főpapság és a város vezetésének részvételével zajló körmenettel kezdődik és zárul. A körmenetben a budapesti Szent Jobb-körmenethez hasonlóan körbehordozzák a Szent Család ereklyéit a belvárosban.

    A Koronázási Ünnepi Játékok keretében kerül megrendezésre a Koronázási szertartásjáték, mely során minden évben más és más magyar király koronázása és élete elevenedik meg az egykori koronázó bazilika romjai fölé emelt szabadtéri színpadon. Eközben a városban háromnapos történelmi fesztivál zajlik. A koronázási játékok végül a Musica Sacra komolyzenei koncerttel fejeződnek be.

    A rendezvénysorozat egészét végig kíséri az esténkénti „Fény utca”, vagyis a Fő utca, a Városház tér és a Hősök tere falaira vetített óriási mozgó képregény, amely az adott évben kiválasztott uralkodó életét mutatja be.

    A Királyi Napok jeles eseménye még a Nemzetközi Néptánc Fesztivál, melynek kereteiben a világ számos pontjáról érkező hagyományőrzők színesítik Szent István ünnepét.

    Augusztus 20-án hagyományosan megtartják a Fehérvári Királyok Menetét, mely a Szent István téren ér véget, ahol ünnepi díszközgyűlést tartanak.

    A rendezvénysorozat tűzijátékkal zárul.

    Miután elolvastad augusztus 20-i kiemelt nemzeti ünnepünk történetét, és kipihented magad a 4 napos ünnep alatt, szerdán szeretettel várunk az edzésen egy kis ünnepi meglepetéssel a Málnárium klubban.

    Nem kenyeret sütöttünk, de finom falat lesz és nemzeti!